Naszóval az van hogy vettem két hónapja egy pár Neumann KM184-et. Hogy tisztában legyünk vele ez 1150€-nyi érték. Kondenzátormikrofon, attól a cégtől amely a mikrofonok történetének legmeghatározóbb darabja, a harmincas években csináltak olyat ami ma legenda és nem azért mert abba óbégatott Hitler, az csak egy dolog.
Volt nekik néhány historikus mikrofonjuk indulva a CMV 3-tól. Ott van az U47, amibe Frank Sinatratól kezdve rengeteg sztár énekelt, testvére az U48 ami a Beatles hangzásának meghatározó eleme, tudatos produceri döntés. Ronda nagydarab hengeres valami, egy kondenzátorkapszula ami úgy néz ki hogy egy esztergált kerek rézpogácsa meghatározott furatolással. Ráfeszítve egy baromi vékony műanyag fólia, rá arany gőzölve, közöttük hajszálnyi légrés. Ez most is így van. Anno ezekben a mikrofonokban volt egy elektroncső, egy tucat ellenállás meg egy fél tucat kondi. Na meg egy trafó. Jött később a javított változat az U67, ugyanúgy csővel meg trafóval. Az U67 K67-es kapszulája a legkoppintottabb kapszula a kondenzátormikrofonok világában egészen az 50 dolláros kínai csodáktól az U67-ig vagy az U87-ig ami az U67 szilárd félvezetős vagyis FET-es változata. Anno ezek a mikrofonok jellemzően broadcast avagy műsorszórás/műsorgyártás illetve hangfelvételi környezetben dolgoztak, akárcsak ma. Szóval eljutottunk az U87-ig, mely egy 1967 óta gyártott mikrofon némi változtatással melyet 1986-ban tehát 30 éve a CD lemez miatt eszközöltek, így jobb lett a jel-zaj viszonya. Egy U87Ai-t manapság 2500€ környékén kapunk meg újonnan - csak a miheztartás végett.
A másik ág a kondenzátormikrofonok világában az osztrák AKG vagyis akusztikai- és mozieszközök nevű gyártó. Nekik volt anno a C 12, valami olyasmi felépítésű cucc mint az U47. Aztán utána meg volt a Telefunken néven forgalmazott ELA M 251. Ja amúgy az U47 is először Telefunken felirattal futott. Aztán miután a C12 kikopott jött a C 414, ezt ma is gyártják de jóval több revíziót élt meg mint az U87. sokkal messzebb van kezdeti önmagától mint amaz, Egy C 414 manapság 1000-1200€-t kóstál újonnan. Lakkozott SMD panel, pattintós műanyag kapszula. Gyakorlatilag egy javíthatatlan gönc, ami azért nem rossz mikrofon. Sőt!
Szóval térjünk vissza a klasszikusokra: U47, U67, U47 fet. C 12, ELA M 251. Baromi nagy reneszánszát élik ezek a mikrofonok. Ott van például a Wunder Audio. Ez a cég valami bolond arcé aki használt miksikkel kereskedett aztán jól lemásolta őket fullos minőségben. Állítólag baromi nehéz dolog. Drágák a csövek, bonyolult a transzformátor, az ellenállások meg kondenzátorok minősége se mindegy. Egy Wunder utángyártás 2300€-től indul a legolcsóbb, félvezetős U47 fet-től, és megy olyan 8000€-ig. Drága dolog. Persze nem egyedül vannak, mert a régi mikrofonokat is adják-veszik, kapszula újrafóliázás, alkatrészcserék, persze mind vagyonokért.
Itthon a Wunder Audio-t a HitSpace nevű cég árulja. Megosztó egy kompánia, valaki azt mondja milyen rendesek, van aki rühelli őket. Ők állítólag mindig abban hisznek amit el akarnak adni. Ők úgy vannak vele hogy a középkategória hiába való. Levezetem: Felejtsd el a Golf GTI-t és a hasonló göncöket. A Golf GTI nem autó. Döntsd el hogy mit akarsz, otthon demózgatni? Vegyél egy Suzuki Swiftet, jó lesz a-ból b-be menni, városi csettegőnek. A Golf GTI nem ad élményt. A Golf GTI egy túlárazott drága szar ami úgy is el fog romlani. Ha élményt akarsz vegyél Porsche 911-et, de abból is inkább a Turbo-t ajánljuk. Na az élményautó. Azzal lehet. Ne is gondolj a Golf GTI-re.
Na ilyenek ők az én szememmel. Tök rossz felfogás. Szóval lehet hogy minden mikrofon gönc a Neumann U87 alatt. De az is lehet hogy nem az. Én a másodikban hiszek.
Országúti kerékpáros vagyok, viszonylag képben a termékpalettával. Szóval az U87 valami olyasmi mint egy tisztességes felső-középkategóriás carbon vázas országúti Dura Ace felszereltséggel és valami komoly 1500 gramm körüli alukerékkel, mondjuk Fulcrum Racing Zero. Komoly cucc, de a Touron meg a Giron még nem ezzel tolják. Carbon kerékszettek 2500-3500€ között, a legkönnyebb és legmerevebb vázakkal, persze a szett ezen is Dura Ace, csak lehet hogy a villany verzió. Na ilyesmi a Wunder. Vagyis a Hitspace szemszögéből nézve ez azt jelenti hogy ha nem veszel valamit ami legalább Dura Ace akkor vegyél valami kempingbiciklit. Egy tisztességes aluvázas 105-tel szerelt országútival ne menj edzeni, meg ne indulj vele versenyen.
Az a baj a fenti szemlélettel hogy elfelejtjük honnan indultunk. Elfelejtjük hogy valójában zenét csinálunk, az hogy az érzelmek átadása a fontos. Az egész egy hiábavaló maszturbációvá degradálódik. Elemezzük a szart ahelyett hogy örülnénk hogy zenélhetünk.
Onnan indultunk hogy vettem egy pár Neumann KM 184-et. A különbség a fent említett összes mikrofon és ez között hogy azok nagymembránosak. Ez azt jelenti hogy nagyjából 1 inch méretű membránfelületről beszélünk, az én mikrofonjaim meg kismembránosak, tehát 1/2" körüli az a membrán. A KM184 egy standard darab, egy igazi "Swiss Army Knife", nem lehet vele mellényúlni, alkalmas dob overhead, cintányér, mindennemű akusztikus hangszer mikrofonozására. A KM184-nek szép, természetes, tiszta selymes hangja van. Tudom használni bármire, tehát vehetek fel vele metal dobolást, jazzdobolást, mikrofonozhatok vele zongorát, kórust. Tudom használni A/B, ORTF, X/Y, NOS stereo beállításban. A lehetőségek határtalanok.
Illetve csak majdnem. Énekelni könnyűzenei környezetben nagymembrános mikrofonba "szerencsés". Ezt szoktuk meg, erre alapszik a műfaj. Mert a hagyományok itt fontosak. Szóval kell tartanom egyvalami nagymembrános mikrofont amivel éneket veszek fel főleg, persze nem csak arra használható. Az ár csak az egyik probléma, mert máshogy szól azért két mikrofon.
A történet onnan indult hogy kéne valamit vegyek. Nálam a dolog legteteje egy vadonat új U87Ai. 2500€. Pár lemezt megcsinálhatok, meg pár bulit lehangosíthatok mire ennyi pénzt megkeresek. Nem valószínű hogy ilyenem lesz. Van a következő szint, nekem szimpatikus cucc, mégpedig a Neumann TLM 67 1800€-ért. Ez gyakorlatilag az U67 modern értelmezése. A kapszula ugyanaz mint az U67/U87, a ház is, a szolgáltatások is. Viszont ez trafótlan, a TLM jelentése hogy transzformátor nélküli mikrofon. Az elektronikája a cső viselkedését modellezi elvileg. Egyesek szerint egy gönc. Tudjátok, HitSpace. Van aki azt mondja hogy csalódott lennék és a végén lenne egy U87esem. AKG C 414-em na az nem lesz. Már csak azért sem mert ugyanannyiba kerül egy Neumann TLM 107, melyet a gyártó a "next step"-ként jellemez. Tudjátok: 47-67-87-107. Ez egy modern mikrofon. Ugyanúgy SMD mint a mai C 414-ek, viszont én Neumannos vagyok.
Persze vannak a használt alternatívák: vintage U87 használtan. 1100€. Meg jó eséllyel egy jelentős felújítás. Egy kapszula újramembránozás. Ellenállások, kondik cseréje. Szóval annyira nem is éri meg. Másik vintage opció az AKG C 414 EB. Ez még trafós, és ebbe még rendes kapszula van nem az a modern gönc. Valószínűleg némileg olcsóbb lenne, viszont ugyanaz az út. Nem akarok én ennyit szopni mire mikrofonom lesz.
Van egy csávó aki Noise Lab Project néven csinál mikrofonokat. Olyasmi jellegű dolgok ezek mint a Wunder csak jóval olcsóbbak. Szóval 2-300 ezer forintért kapnék jó mikrofont. Persze nem tudom mennyire eladhatóak ha úgy lenne. Azán van az új mikrofonok között a legolcsóbb alternatíva, a számomra szimpatikus orosz gyártó az Oktava. Tőlük szóba jöhetne az MK-102 és az MK-519. Kitaláljátok minek a koppintása a kapszula? Persze hogy K67 figyel bennük. A thomann-nál ez 230 és 330€. Ami viszont zavar a történetben hogy rubelben ez 11000 és 13000 úgy nagyjából. Szóval zavar az árak közti arány. Ha a ruszkiktól vásárolnék az bizonytalan: szállítási idő, nyelvi nehézségek, vám, áfa. Pedig önmagában tök olcsó lenne.
Van most egy mikrofonom, egy Hitec Audio Fat One. Szintén K67, valami Schoeps utánzat elektronikával. Egy Karaszek nevű ember megtuningolta, most ismét nála van. Viszont egyre kevésbé hiszek a dologban. Ez mégis csak egy 80€-s mikrofon, ne várjunk csodákat. Énekeltünk bele lemezt, végülis szólt, meg szerintem annyira nem rossz mint amennyire mondják. Helyette kéne igazából valami. De mi?
